kassai püspökség, 1804-1995: püspökség Magyarországon, 1919-38: és 1945-92: Csehszlovákiában, 1993-tól Szlovákiában. Eger, 1919-38: és 1945-től Nagyszombat suffr-a. Szegyh-a a →kassai dóm. - 1804: alapították a →szatmári püspökséggel együtt. Területét (Abaúj-Sáros és Zemplén vm-ket) az egri ppségből hasították ki. A tervezetet 1802. VII. 30: hagyta jóvá, az alapítólevelet 1804. III. 23: adta ki I. Ferenc kir. (ur. 1792-1835). A pápai jóváhagyás 1804. VIII. 10: kelt. - 4 fő- és 17 esp. ker-ben 191 pléb volt. - A 19. sz. végén Abaúj-Torna, Sáros, Zemplén vm. 3 főespségében 18 espség, 194 pléb. volt. 1863: 263.172 r.k., 113.732 g.k., 20.803 ev., 79.364 ref., 82 g.kel., 55.889 izr., 533.042 össz. lakója, 276 ep, 69 szp; kápt-jában 4 dignitás, 1 főesp., 1 tényl., 6 tb. knk. volt. 2 prem., 4 ferences, 1 minorita, 1 domonkos, 2 piar rháza, 1 orsolyita, 1 Irgalmas Nővérek zárdája; teol. és szem-a, 2 fő-, 2 algimn., 1 reál 5 polg., 282 el. isk-ja volt. - A ~ 199 pléb-jából a →trianoni béke 153-at CS-hoz csatolt. - 1. A mo-i rész. A trianoni határ meghúzásával CS területére esett 115 pléb. és a ppség székhelye, Mo-ra 4 esp. ker-ben 49 pléb. A mo-i terület kormányzása 1918-37: Kassáról történt az ott lakó pp. mo-i helynöke, Payer Ferenc sátoraljaújhelyi apátplnos által. 1937 végén az Ap. Sztszék rendeletére Serédi Jusztinián vette át a mo-i rész kormányzását, s nevében →Meszlényi Zoltán vitte mint helynök az ügyeket. 1939. IX. 16-1945. II. 26: a ~ egysége visszaállt, Madarász István lett az egyesült két rész pp-e, Kassa székhellyel. Miután kiutasították Kassáról, Hejcére költözött, 1948-52: Hejcén helynökök kormányoztak. 1951: →Brezanóczy Pál kassai knk. lett a kápt. helynök, aki 1952: a szem-mal együtt Egerbe költözött. 1952. IV. 19: a Sztszék a mindenkori egri érs-et tette meg a magyarrészi kassai (továbbá rozsnyói és szatmári) egyhm. ordináriusává. - 1982. V. 11: a Sztszék 569/82. sz. dekrétuma a kassai egyhm. mo-i területét (a gönci, szikszói, encsi, tokaji, hernádnémeti, sárospataki, sátoraljaújhelyi és bodrogközi esp. ker-eket) elválasztotta a ~től, s végleg az egri főegyhm-hez csatolta. - A papnevelés 1918-ig a kassai szem-ban folyt, 1948: Hejcén nyitották meg a ~ szem-át, mely 1952: megszűnt, s növ-ei átkerültek az egri szem-ba. - Főpásztorai: Szabó András, 1821: Cseh István, 1832: Palugyay Imre, 1838: Ocskay Antal, 1850: Kunszt József, 1852: Fábry Ignác, 1868: Perger János, 1877: Schuster Konstantin, 1887: Bubics Zsigmond, 1907: Fischer-Colbrie Ágost. 1918: Payer Ferenc helynök, 1937: Serédi Jusztinián, helynöke Meszlényi Zoltán, 1939. VII. 19: Madarász István mpp. 1948: Tóth Barnabás kápt. helynök, 1951: Brezanóczy Pál kápt. helynök, 1952-től érs. helynök, 1956-tól kápt. helynök, 1959-től ap. kormányzó, 1969-től egri érs. 1972: Mészáros Lajos kápt. helynök, 1974: Bánk József érs., 1978: Kádár László érs. - 2. A CS-ba került egyhm. 94 pléb-ja az I. →bécsi döntéssel 1938-45: visszakerült Mo-hoz. Madarász Istvánt, aki 1939: lett mpp., 1945. II. 26: kiutasították. A kormányzó Csárszky Józsefet nevzték ki ap. korm-nak, de 1951-62: akadályoztatva volt. Halála után 1990-ig üres volt. 1977. XII. 30: a szatmári püspökség csehszl. ter-en lévő pléb-it beolvasztották a ~be, mely 1995. III. 31: →kassai érsekség lett. - 3. Lakossága 1840: 287.106 r.k., 158 g.kel., 27.758 ev., 88.195 ref., 35.389 izr., össz. 438.636; 189 pb, 189 ep, 121 szp, 135 szn. - 1863: 263.172 r.k., 113.732 g.k., 82 g.kel., 20.803 ev., 79.364 ref., 55.889 izr., össz. 533.042. - 1990: 10.403 km²-en 997.042 l, 658.656 h, 181 pb, 227 ep volt.

KTN I:1. - Sokolszky Bertalan: A 100 é. ~ tört. 1804-1904. Kassa, 1905. - MKA 1927:192. - A kassai ppi kvtár kódexei és ősnyomtatványai. Összeáll. Fehér Mátyás. Kassa, 1943. - Schem. Cass. 1944. - Schem. Agr. 1975.